Úgy hozta a sors, hogy 2007-től lehetővé vált az urQuattro-k behozatala Magyarországra, még ha tetemesebb regadó ellenében is. Elhatároztam, hogy keresek magamnak egy szép példányt. Először egy 1981-es, első szériás dupla lámpás UQ-ra gondoltam, és már meg is állapodtam mindenben a tulajjal, amikoris váratlanul szólt, hogy eladta másnak az autót... :o(
Nem örültem nagyon, de talán nem is baj, hogy így alakult, mert egy kicsit jobban körbekérdeztem az UQ-kkal kapcsolatban és mindenki azt tanácsolta, hogy csak 1985 utánit vegyek, mert az az igazán megbízható típus, és a karosszéria is teljesen cinkelt, vagyis nem rohad az autó. Így került a képbe egy 1988-as évjáratú Quattro, egy limitált szériás svájci piacra gyártott autó, a 200-as széria ("Edition speciale") 115. darabja, 155e km-rel, vezetett szervizkönyvvel stb. Hollandiában volt a gép, és már volt rá jelentkező, de azt mondták, azé lesz, aki először ér oda, és teszi le a foglalót a kocsira. Így egy csütörtöki estén 8 óra körül autóba vágtuk magunkat Berencz Peti barátommal (külön köszönet érette :o)) és másnap reggel hétkor már ott is voltunk a kereskedésnél. Az autó tényleg szép volt, de sok eleme volt már fényezve, ami némi csalódással töltött el, mivel balesetmentesnek hirdették. Nem tudtam mitévő legyek, de úgy gondoltam, ha már itt vagyunk, legalább vessünk egy pillantást az alvázára is. Ez volt a döntő pillanat, mivel az alja olyannyira rendben volt, hogy kétség sem férhetett a balesetmentességhez, és az utólagos fényezés szépészeti jellegéhez. Letettük a foglalót és szépen hazajöttünk, majd 3 hét múlva kimentam az autóért és lábon hazahoztam. Kissé bátornak tűnik így utólag ez az elhatározás, de végülis a borzasztó időjárás és egy-két apróbb műszaki hiba ellenére biztonságban hazahozott az "új" Audim, amiért nagyon hálás voltam neki.
Műszakilag kissé rendbe kellett rakni (hengerfej javítás, injektor javítás, műszeres beállítás), ezután a kisebb optikai hibákat tüntettettem el róla, majd utolsó simításként megkapta a gyári dekorcsíkokat, és most úgy néz ki, mint egy vadiúj autó.
Mindennapi használatra hoztam, és nagyon szeretem vezetni. Minden kétséget kizáróan életem eddigi egyik legjobb autója, mindennapos használatra abszolút alkalmas. Bár az autó 1988-as évjáratú, maga a technika lényegében - kisebb műszaki változtatásoktól eltekintve - 1980-as. Az UrQuattro egy rettentően kultúrált autó, valójában megdöbbentő, hogy 1980-ban már ilyen színvonalú technikát volt képes az Audi utcára produkálni. A motor nagyon halk, a turbó hangját pedig nagyon szépen hallani. A kultúrált vezetési élményhez nagyban hozzájárul, hogy a 0,8-as turbónyomás nem lórúgásszerűen épül fel, hanem szépen fokozatosan, és így kellemesen, kényelmesen lehet a motorban lévő erőtartalékhoz hozzájutni. Természetesen az autót úgy vezetem, ahogy egy ilyen korú autót vezetni illik, ami azt jelenti, hogy 4000 fölé szinte soha nem pörgetem a motort és az autópályán is legfeljebb 130 km/h-val haladok vele. A fogyasztása érdekes módon a használattól nagyjából független, és 10-11,5 liter között mozog. Az első évben 20.000 km-t tettem eble az autóba és semmi problémám nem volt vele. Ez nyilván köszönhető annak is, hogy a motor egyetlen fő hibaforrását, a korongos hengerfejet még a behozatal után szinte közvetlenül egy hidrotőkés 10 szelepes hengerfej váltotta fel. Az eredeti hengerfejet természetesen megtartottam, hiszen egy ilyen autónál mindennél többet ér, ha az eredeti állapot fennmarad, illetve az eredeti alkatrészek, még ha kiszerelésre is kerültek, bármikor prezentálhatók.
Az autóról tudni érdemes továbbá, hogy az autószalonban, ahol vettem, minden eredeti papírt megkaptam hozzá, amelyben benne foglaltatik az összes környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló okmány, illetve számla, a 130.000 km-ig veztett szervizkönyv, a használati utasítás, különböző javítási számlák, és még sok jópofa erdeti dokumentum, mindez az eredeti TCS (Touring Club Schweiz) mappában. A szervizkönyv vezetését természetesen itthon is folytatom, vagyis az olajcseréket hivatalos Audi márkaszervizben végeztetem, ami az autó értékének megtartásához illetve esetleges növeléséhez elengedhetetlen.
Hogy milyen is az autó, azt az alábbi képeken láthatjátok:
Az autó, egy 1989-es évjáratú, 20 szelepes turbomotorral szerelt ritkaság 2001-ben került Attila tulajdonába. Az előző tulaj(-ok) nem igazán tudták hogy milyen autó is van valójában a birtokukban, amelyet sajnos az autó állapota is híven tükrözött, amikor Attila megvette. A siralmas kondícióhoz nagyban hozzájárult az is, hogy az autó 1993 óta Magyarországon volt, és az itthoni gondatlan használat nyomai az autón mindenhol fellelhetők voltak.
A megvételt követően Attila aprólékos munkával a darabjaira szedte, és kívül-belül teljesen restaurálta az autót. Nagyon sok alkatrészt kellett cserélnie vagy pótolnia, ami óriási mennyiségű időt, pénzt és energiát, de legfőképp türelmet emésztett fel. A felújítás két és fél évig tartott, de Attila szerint /és szerintem is :o)/ mindez bőven megérte, hiszen egy nem mindennapi, típustiszta, eredeti állapotú 20V UrQuattro-t tudhat a magáénak.
Attila odaadó munkáját és felújítás kiváló minőségét híven tükrözik az alábbi fotók:
Ez a gyönyörű UrQuattro, amely az első évjáratok közül való, egy éve van Marcsi birtokában. Az autó 81'-es évjáratú, 10 szelepes motorral szerelt, és nagyon megkímélt állapotú. Ez utóbbi főleg annak köszönhető, hogy 16 éven át szinte csak garázsban pihent, mivel egy olyan idős úriemberé volt, aki ezen kívül még jó pár autóval rendelkezett (természetesen Audikkal).
A Quattro annyira jó állapotban volt, hogy Attila 20V UrQuattro-jával szemben ennek elég volt egy kis motorbeállítás, klímafeltöltés és vizsgáztatás, amelyet követően azonnal mindennapi használatra alkalmas autó kerülhetett Marcsi kezei alá. Egy kis szépészeti fényezés, kárpittisztítás és néhány matrica pótlása még hátravan, de Marcsi (és persze Attila is) nagyon büszkék hogy ezt az autót is a magukénak tudhatják.
Marcsi egyébként nagy Audi-rajongó, aki egy Opel szervizben dolgozik, és VW Polo-val jár. :o))))))))
Íme, pár kép az autóról:
Sumina Zoli Dobos Árontól szerezte meg a piros UrQuattro-t, ami Áron kezei között nagyon komoly munkának köszönhetően szinte teljesen eredeti állapotúvá vált. Az autót Zoli csak "kímélő üzemmódban" használja, havat, illetve vizes utat a Quattro egyáltalán nem láthat. (a klubtalálkozók ezalól természetesen kivételt képeznak... :o))